Miért díszítünk barka ággal húsvétkor?
A barka ágról mindannyiunknak a tavasz, azon belül is a húsvét ünnepe jut eszünkbe. Sokan nem tudják azonban, hogy miért éppen a barka lett az ünnephez társuló növény.
A barka használata vallási eredetre tekint vissza. Húsvét előtti vasárnap, azaz virágvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus bevonulását Jeruzsálembe, amely alkalomból a tömeg pálmaágakat lengetett. Ekkor a templomokban barkaszentelést is tartanak.
Nálunk nem nő pálma, így azt fűz vesszővel helyettesítjük. A barka ugyanis a fűzfélék füzérvirágzata. Legelterjedtebb a kecskefűz (Salix caprea) és a rekettyefűz (Salix cinerea). A fűz a nedves, mocsaras élőhelyet kedveli. A barka szó a magyar nyelvben a birka szóval rokon, ugyanis a bárány egyrészt Jézus húsvéti jelképe, másrészt a barka szőrmés felülete hasonló a bárány szőréhez. Más nyelvekben, mint például az angolban (angolul a barka catkin) a barka elnevezést a macska szóból eredeztetik, mert a barka puha szőrmés felülete hasonló a macskák szőréhez.
A barka vesszőhöz különféle babonák is társulnak. Az eresz lefolyójába tett barka véd a villámcsapástól, az elásott barka segít megelőzni, hogy pocok ássa fel a földet, a boroshordóra helyezett barka elősegítette a következő évi bőséges termést. A csirkéknek bedobott barka elősegíti, hogy több tojást tojjanak a tyúkok. A barkának gyógyító hatást is tulajdonítottak, úgy vélték, hogy a lenyelt barkaszem segít enyhíteni a torokfájást és a gyomorbántalmakat.
Manapság a barka ág egyre elterjedtebb dekorációs elem. A barka ágakat helyezhetjük vázába (célszerű nem vízben tárolni, mert hamar potyogni kezdenek a szemek és ki is virágozhat, szárazon tartva viszont kiszárad és sokáig a lakás dísze marad), de készíthetünk az ágakból koszorút az asztalra vagy kopogtatót az ajtóra. Díszíthetünk a barka szemekkel is, kiegészítőként alkalmazva ezt a puha növényt.
Webshopunkban talál barka ágakat és barka szemeket is egyaránt!
